Ez a blog
Innen linkkel hivatkozott
A web
Ez a blog
 
 
 
 
Innen linkkel hivatkozott
 
 
 
A web
 
 
 

2011. március 24., csütörtök

Közmeghallgatás

A pénteki közmeghallgatáson az alábbi kérdéseket szeretném feltenni:


(Ha megjegyzésként értelmes, lényeges, a közmeghallgatás keretébe illeszkedő kérdés érkezik, hajlandó vagyok azt is a sajátjaim közé beemelni. Ennek feltétele, hogy a kérdés feltevője nevével vállalja azt!)


A kapott válaszokat, szerkesztett formában teszem közzé, az adott kérdések után, sárga színnel kiemelve.



1. Közérdekű adatok, nyilvánosság


Keretek:

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról:
Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől;
19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.


A törvény valamennyi állami, önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv kötelezettségévé teszi, hogy a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények teljesítésének rendjéről belső szabályzatot készítsen. (Avtv. 20. § (8) bekezdés) Az ilyen szabályzatban meghatározhatók az adatközlésekkel kapcsolatos belső eljárások és a felelősségi viszonyok részletes szabályai. A szabályzat elkészítése ugyanakkor a szerv alkalmazottai számára egyértelművé teszi: a közérdekű adatok szolgáltatásával, elektronikus közzétételével az adott szerv jogszabályi alapfeladatait teljesíti. A szabályzatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény alapján a szerv köteles a honlapján közzétenni.

Az elektronikus információszabadságról szóló törvény (2005. évi XC. törvény) az alábbi közérdekű adatok (önkormányzatokra vonatkoztatható) közzétételi kötelezettségét ír elő:
Valamennyi állami, önkormányzati és jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv köteles a törvény mellékletében felsorolt, szervezeti felépítésével, működésével, gazdálkodásával kapcsolatos adatokat közzétenni (ún. általános közzétételi lista) és rendszeresen frissíteni. Emellett jogszabály egyes ágazatokra, a közfeladatot ellátó szervek egyes típusaira vonatkozóan meghatározhat egyéb közzéteendő adatokat (ún. különös közzétételi lista). Végül valamennyi közfeladatot ellátó szerv vezetője további kötelezően közzéteendő adatkört határozhat meg (ún. egyedi közzétételi lista).

Ide tartoznak pl.:
·      a helyi önkormányzat képviselő-testületének nyilvános ülésére benyújtott előterjesztések
·      tervek, koncepciók, a helyi rendeletek
·      gazdálkodási adatok, szerződések
·      helyi ügyintézés rendje
·      feladat és hatáskörök
·      lényeges szerződések

Helyzet:
Jelenleg a község honlapján összesen 10 rendelet (ezek közül több már elavult) található meg. Olyan lényeges dokumentumok hiányoznak pl., mint a településszerkezeti terv és településfejlesztési koncepció, a 2011-es költségvetés, előterjesztések, testületi ülések jegyzőkönyvei, a helyi gazdasági program, stb.
Zsira a Sopron-Fertőd Kistérség Többcélú Társulásának tagja. A kistérség irodájában megtekinthető 2011 évi Stratégiai Ellenőrzési Terv (SET) a korábbi évek tapasztalatai alapján megállapítja, hogy az államháztartással összefüggő közérdekű adatok kötelező közzétételének gyakorlata a kistérségben általánosan is hiányos, ezért konkrét stratégiai célként jelöli meg a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalának vizsgálatát az egyes önkormányzatoknál.

Kérdések:
Ön, mint községünk polgármestere, egyben a kistérség alelnöke, milyen konkrét lépéseket (és milyen határidőkkel) tervez megvalósítani a közérdekű adatok elérhetőségének ügyében?
A fenti hiányosságokat már 2008-ban írásban is jeleztem Önök felé. Mi az oka annak, hogy ennyi idő alatt sem tudtak a problémát megoldani, holott ezt sem infrastrukturális (számítógép, internet, domain, honlap), sem pedig személyi (létszám, képzettség) korlát nem akadályozta, akadályozza?
Mikor fogja a közéletben aktívan tenni kívánó lakosságot partnerként kezelni az önkormányzat?


Válasz:
A Polgármester Úr (PM) kéri, hogy határozzam meg milyen közérdekű adatokra gondolok, válaszként a 2005-ös elektronikus információszabadságról szóló törvény mellékletére utalok, mely ezeket felsorolja. A PM a következő közmeghallgatásig ígéri meg a honlapon való elérhetőség megvalósítását. Ezután jelzi, hogy véleménye szerint a községnek nincs arra pénze, hogy külön embert foglalkoztasson, aki, a lényeges információkat leírt formában közzétegyen. Kéri, hogy adjak javaslatot a költség és feladat összehangolására. Ezt írott formában vállalom.


2. Környezetvédelem, településkép, nyugalom

2.1 Illegális hulladéklerakás

Helyzet:
A közelmúlt eseményei jelezték, hogy már nemcsak a közterületeken „hagyományosan” szétszórt szeméttel (csikk, üvegek, palackok), de akár az újonnan települők építési hulladékainak elhagyásával is számolni kell. Hulladékgazdálkodási ügyekben a jegyző elsőfokú hatóságként járhat el, bár e tekintetben a tettenérés, s így a retorzió nehezen valósítható meg. Ugyanakkor az építési ügyekben a használatbavételi eljárásban lehetősége van az építési hulladékok szabályszerű elhelyezését ellenőrizni. Ennek megelőző hatása lesz, hiszen az építtető így rá van szorítva arra, hogy a hulladékairól hivatalos elszámolást adjon, tehát az építkezés során elvárható (reális) mennyiségű hulladékról lerakójeggyel számoljon el.

Kérdés:
Várható-e, hogy a jövőben a jegyző hatóságként elszámoltatja az építkezőket az építési hulladék szabályos elhelyezését illetően?


Válasz:

A Jegyző Asszony (JA) jelzi, hogy az építéshatósági ügyben nem vesz részt, így nem is találkozik a hulladék elszámolásokkal. PM szerint ez nem oldja meg a problémát, nem lesz kevesebb az elhagyott szemét és csak megnehezíti a lakosság életét az elszámolás kényszere. Szerintem ez külön munkát nem jelent, hiszen a dokumentációk már megvannak, ezek az építési eljárásban részt vesznek, csak elő kell venni. Ugyanakkor kényszerítve fogja magát érezni, hogy reális mennyiségű hulladékot adjon át kezelőnek, hogy majd ezzel el tudjon számolni, tehát kevesebb olyan hulladéka maradhat, amit esetleg illegálisan helyezne el. PM egyetért, hogy így valóban kevesebb lehet az a fajta szemét, és hogy el kell gondolkodni a helyi szabályozás lehetőségeiről.




2.2 Közszolgáltatás keretében történő hulladékszállítás

Keretek:

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról:
25. § (1) A közszolgáltatás díját az elvégzett közszolgáltatással arányosan kell meghatározni, külön jogszabályban meghatározottak szerint figyelembe véve a következőket:
a) a közszolgáltatás jellege,
b) a kezelt hulladék mennyisége és minősége,
c) a közszolgáltatást működtető szolgáltató hatékony működéséhez szükséges folyamatos ráfordítások, ezen belül a szállítás, begyűjtés, a hasznosítás és az ártalmatlanítás költségei,
d) a közszolgáltatás fejleszthető fenntartásához szükséges költségek, ennek keretében különösen a szolgáltatás megkezdését megelőzően felmerülő, a szolgáltatás ellátásához szükséges beruházások költségei, ártalmatlanítás esetében a kezelő létesítmény bezárásának költségei, lerakó esetén a bezárást követő utógondozás és a harminc évig történő monitorozás költségei.

213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről:

5. § (1) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (a továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
(2) A települési szilárd hulladék vegyesen történő gyűjtéséhez vagy szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén a maradék hulladék ingatlanon belüli gyűjtéséhez biztosítani kell az ingatlantulajdonos számára, hogy az ürítési gyakoriság egyidejű meghatározása mellett, különböző űrméretű gyűjtőedények közül választhasson. A válaszható edényméreteket és ürítési gyakoriságot úgy kell meghatározni, hogy az háztartásonként közelítse a fajlagos hulladékmennyiségnek és a közszolgáltatást igénybe vevőknek a szorzatát a külön rendeletben meghatározott szállítási gyakoriság figyelembevételével.

Az Alkotmánybíróság a 26/1997. (IV. 25.) AB határozata:
A képviselő-testületek a szemétszállítási díj meghatározására irányuló szabályozás megalkotásakor kötelesek a szolgáltatási díj összegét a tényleges szemétkibocsátáshoz és az elszállított szemét mennyiségéhez kötni. Ez a kötelezettség közvetlenül a Ptk. 201. §-ából (szolgáltatás – ellenszolgáltatás arányosságának elve) vezethető le.
Az Alkotmánybíróság az Ör. alkotmányossági vizsgálata során megállapította, hogy a háztartáson belül együtt élő lakók száma alapján történő díjszámítási norma nem eredményezi a ténylegesen kibocsátott és elszállított szemét mennyiségét tükröző valós szolgáltatási díjat. Tény, hogy a szeméttárolókban elhelyezett szemét mennyisége, valamint az egyes háztartásban lakók száma között szoros összefüggés van, azonban a szolgáltatás igénybevételének mértéke szempontjából e két tényező nem feltétlenül meghatározó. Minthogy az Ör. (...) a lakossági szilárd hulladék gyűjtésének, elszállításának és ártalmatlanításának díjtételeit kizárólag a háztartásban élő személyek számához kötötte, e közszolgáltatás igénybevevőit megfosztotta attól a lehetőségtől, hogy a tényleges szemétkibocsátás mértékéhez igazodva fizessék az elvégzett szolgáltatás díját. Ez az Ör.-beli szabályozás pedig sérti a Ptk. 201. §-ában foglaltakat – a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás egyenértékűségének elvét – ezáltal pedig közvetetten az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította ezen Ör.-beli szabályozás alkotmányellenességét, és azt megsemmisítette. ”


Helyzet:
Zsira Község Önkormányzata Képviselő Testületének 4./2004. (IV.30) rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról:

8.§ (4) A gyűjtőedények méretének és számának meghatározásakor két ürítés közötti időszakra a személyenként legkevesebb 4 l/fő/nap hulladékmennyiséget kell figyelembe venni.

Négyfős háztartásban ez heti 7 nap x 4 fő x 4 l/fő/nap = 112 l. Tehát a rendelet szerint egy átlagos háztartás csak 110-120 l-es kukában gyűjtheti a szemetét, de legalábbis annyi után kell megfizetni a szemétdíjat. Saját tapasztalatból tudom, hogy a helyi lehetőségek igénybe vételével (szelektív gyűjtősziget, otthoni komposztálás) elég akár a 60 l-es edény is. Az is saját tapasztalat, hogy a szolgáltató csak akkor hajlandó kisebb edényt bérbe adni, ha az önkormányzat igazolja, hogy a helyi rendelet szerint jogosult arra.

Kérdés:
Mikor fogja a nyilvánvalóan jogszerűtlen szemétszállítási rendeletet kijavítani a testület?



Válasz:

PM jelzi, hogy a hulladékszállítás terén kedvezményben részesülőknél a nagyobb kuka esetén is a csökkentett űrméret díjával számolnak. Nehézséget lát a kisebb kukák beszerzését illetően, mert azt vagy a lakó veszi meg vagy a szolgáltatótól lehet bérelni, aki viszont a bérleti díj emelésével kompenzálhatja a kieséseit. Elmondom, hogy akár egy év alatt megtérülhet a díjkülönbözetből kuka vásárlásának költsége, illetve saját példámmal illusztrálom, hogy a helyi szelektív gyűjtési lehetőségekkel, házi komposztálással élve felére csökkentettük a szemét mennyiségét és már csak 60 l-es edényt használunk. PM ígéri, hogy módosítani fogják a rendeletet, nyitottá téve a különböző méretű edényválasztás lehetőségét.





2.3 Hulladékgazdálkodási terv

Keretek:

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról:
35. § (1) Az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgoz ki.
 (3) Az (1)-(2) bekezdés szerint elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki.
37. § (1) A különböző szintű hulladékgazdálkodási terveket - kidolgozói - hat évre készítik el és 3 évente beszámolót állítanak össze az abban foglaltak végrehajtásáról. A terveket a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, a tervezési területre vonatkozó környezetvédelmi programban, a terület- és településfejlesztési, valamint terület- és településrendezési dokumentumokban foglaltakkal összhangban kell kialakítani.
(2) A hulladékgazdálkodási tervben meghatározottakat a terület- és településrendezési tervek jóváhagyása, illetve más önkormányzati döntések meghozatala során érvényesíteni kell.
(3) A tervet jóváhagyók, valamint az érintett hatóságok gondoskodnak a tervben meghatározottak végrehajtásáról, illetve a végrehajtás feltételeinek biztosításáról, figyelemmel kísérik a tervekben foglalt feladatok megoldását. A tervet az (1) bekezdés szerinti beszámoló összeállításával egyidejűleg felül kell vizsgálni és a végrehajtás tapasztalatai alapján szükség szerint módosítani. A felülvizsgálat eredményeiről, a tervezési területen végzett hulladékgazdálkodási tevékenységekről tájékoztatni kell a lakosságot.

Helyzet:
A Jegyző Asszony szóbeli felkérése után, hulladékgazdálkodási szakértői jogosultság birtokában, összeállítottam a 2009-2014 időszakra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervet, melyet 2010. március elején átadtam az önkormányzatnak. Azóta semmilyen tájékoztatást nem kaptam a tervvel kapcsolatban.

Kérdés:
Van-e a községnek hatályos hulladékgazdálkodási terve? Merült-e fel bármilyen észrevétel, kifogás az átadott tervvel kapcsolatban, ha igen, mi?


Válasz:

PM: elfogadtuk. PM megkéri JA-t, hogy az elfogadásról, esetleges módosításról legyen írásbeli visszajelzés. Jelzem, hogy nem konkrétan az írásbeli visszajelzésre gondoltam, PM tanácstalan, JA láthatóan érti.

Hogy ne legyen zsákbamacska: a jelenlegi és a megelőző hulladékgazdálkodási tervet is teljesen ingyen készítettem el, nem kevés munkaórát áldozva rájuk. Amit vártam, az csupán egy olyan mondat, mely után csak annyit szokás mondani: szívesen…






2.4 Közterületi zöldfelületek

Keretek:

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről
6. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi.
(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kivágás indokát;
b) az érintett fás szárú növénnyel rendelkezni jogosult kivágáshoz hozzájáruló nyilatkozatát;
c) az érintett közterület nevét, helyrajzi számát, az érintett fás szárú növény ingatlanon belüli elhelyezkedésének pontos megjelölését;
d) a fás szárú növény darabszámát, faját, fa esetében annak 1 m magasságban mért törzsátmérőjét;
e) a kivágás kivitelezésének részletes leírását, valamint
f) a pótlásra vonatkozó nyilatkozatot, a faj, fajta, darabszám és hely feltüntetésével.

8. § (1) A közterületen lévő fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról. A telepítendő cserje esetében 3 éven belül kell biztosítani a legalább azonos területi borítást. A pótlás céljából történő telepítést meg kell ismételni, ha a telepítést követő vegetációs időszak kezdetén a fás szárú növény nem ered meg. A szakszerű pótlás teljesítését a jegyző ellenőrzi.

Helyzet:
Az igazi Zsiraiak Lővereknek hívják a Lővér utcát. Néhány éve még 5-6 diófa díszítette, nyáron árnyékolta az utcát. 2010 őszére az utolsót is kivágták.

Kérdés:
Hány fakivágási engedélyt adott ki a hivatal a Lővér utcában az elmúlt 5 évben?
Az idézett jogszabály szerint, mikor várható a pótlások megtörténte?
Mi a Polgármester Úr véleménye erről, különösen az általa 2010-ben meghirdetett polgármesteri program részeként szereplő „családonként ültessünk egy fát” feladat tükrében?


Válasz:

JA: nem adott ki engedélyt. Felajánlok 5 fát a közterület újratelepítésre, PM megköszöni. PM elmondja, hogy alakulni fog egy turisztikai egyesület a településen, ami majd pályázni tud fásításra, illetve a településszerkezeti tervezők jelképes összegért javaslatokat adnak a helyi zöldfelületek kialakításával kapcsolatban.




2.5 Közterületi mozgóárusítás

Keretek:
A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §  17. pontja értelmében mozgóbolt a kiskereskedelmi tevékenység folytatására kialakított jármű, illetve járműre szerelt vagy általa vontatott eszköz. A Kertv. meghatározza a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeit. A kereskedelmi tevékenység bejelentésének és az üzletek működési engedélye kiadásának, a kereskedők és az üzletek nyilvántartásának, valamint a kereskedelmi tevékenység egyes kereskedési formákban való folytatásának részletes szabályait a 210/2009. (IX. 29.) Kormányrendelet állapítja meg.  Aki a törvényben, illetve a Kormányrendeletben rögzített feltételeknek megfelel, jogosult kereskedelmi tevékenység folytatására. Ebből következően a képviselő-testület rendeletalkotási jogosultsága nem terjed ki arra, hogy az ún. mozgóboltokat a település teljes közigazgatási területéről kitiltsa, mert ez az Alkotmányban biztosított vállalkozási szabadság megsértését jelenti.

Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) határozatában kifejtette, hogy ha valamely magatartást az országos szintű jogszabályok kifejezetten megengednek, akkor azt a képviselő-testület nem tilthatja meg az egész illetékességi területére kiterjedő érvénnyel. Annak azonban nincs akadálya, hogy az önkormányzati rendelet a község egyes övezeteire (földrajzilag pontosan meghatározott részeire, egyes utcáira, meghatározott objektumok körzetére) vonatkozó tilalmat vagy korlátozást állapítson meg.
Az Alkotmánybíróság 103/2008. (VII. 11.) számú határozatban az AB nem minősítette alkotmányellenesnek az olyan tartalmú önkormányzati rendeleti szabályozást, amely közterületen történő értékesítés esetén hirdetés, vagy figyelemfelhívás céljára szolgáló hangosító eszköz használatát korlátok közé szorította, azok használatát bizonyos napokon egyáltalán nem, bizonyos napokon pedig csak időszakosan engedte meg.[1]

Helyzet:

Kérdés:
Az idézett Államigazgatási Hivatali állásfoglalás szerint van lehetőség a mozgóboltok hangosításának területi és időbeli korlátozására. Kíván-e élni ezen korlátozási lehetőségekkel az önkormányzat vagy továbbra is a mozgóárusok kénye-kedvének teszi ki a nyugalomra vágyó embereket?


Válasz:

PM utal a téma ellentmondásos jellegére, a vásárlói- és nyugalom iránti igények és a zavaró zaj viszonyára, JA az árusítás engedélyezésének módjára, az általa tett eddigi korlátozási kísérletek sikertelenségére. Én hivatkozom a zaj korlátozásának lehetőségeire, ami nem csorbítja a kereskedés szabadságát. PM közös gondolkodást javasol a szabályozás lehetőségekre
Balla Gergely felveti, hogy menetrend szerint ütemezett megjelenéssel a felesleges zajkeltés csökkenthető, a jelenlegi gyakorlatban is jól követhető az egyes kereskedők érkezése. A hallgatóság felől erős zúgolódás.
PM: Az itteni parttalan vita helyett átgondoljuk, hogy milyen korlátozásokat lehet tenni - a következő testületi ülésen -, erről a témáról írásos tájékoztatást adunk cscs-nek.


3. Energetika

Helyzet:
2007-ben energetikus kollégámmal felmértük a községháza fűtési rendszerét és megoldási javaslatokat adtunk az energiahatékonyság növelése érdekében. A kb. bruttó 500 eFt költségű átalakítással 20%-os földgáz megtakarítást prognosztizáltunk, ami a beruházás mértékéhez hasonló fűtési költség mellett 5 év alatt térül meg.
A javaslatokra semmilyen választ nem kaptunk, igaz, hogy magát a felmérést is csak magánszorgalomból végeztük el.
A már idézett polgármesteri programban tervként szerepel a megújuló energia felhasználásának lehetősége, illetve ezzel kapcsolatban, folyamatban lévő pályázatról is szó esik.

Kérdés:
Tervezi-e az önkormányzat, hogy a közösségi célú létesítményeinek pazarló energiafelhasználását csökkenti? Ha igen, milyen módon?
Mi konkrétan a polgármesteri programban említett megújuló energetikai projekt? Milyen támogatási formára pályáztak (pl. KEOP, stb.), ki a pályázat összeállítója és milyen feltételekkel készítette el azt?



Válasz:

PM: KEOP pályázat lett volna, részben a KEOP év végi felfüggesztése, részint az önrész hiánya miatt nem adták be. Az önkormányzati/óvoda épület felújításáról lett volna szó, de nem fér ennek az évnek a kereteibe. A javasolt fűtés-szétválasztás költségei sem teremthetők elő. Vizsgálni fogják az egyéb pályázati lehetőségeket. PM tiltakozik az önkormányzati épületek pazarló energiahasználat kifejezés miatt, példaként említi az iskola gázfogyasztásának, az épület méretéhez, funkciójához képest alacsony mértékét. A beépített három kazán közül kettő működik takarékon, mert az iskola jó hőgazdálkodású és még az új épület hőigénye is fedezhető majd ezekről. De egyet ért az energiatakarékosság fontosságával. Jelzem, hogy itt most nem kívánok energiagazdálkodásról vitatkozni, megemlítem, hogy külső szakértőként pont KEOP pályázatok energetikai bírálatával is foglalkozom és a tapasztalataim alapján nem merném kijelenteni, hogy az önkormányzati épületek nem pazarlók és nem lehetne sokkal jobban működtetni, a nyilvánvaló korlátokat persze nem lehet figyelmen kívül hagyni.
A pályázati munkában Keszei Andrea vett részt.



4. Közlekedés

Helyzet:
a) Elkészült a Rajna utca, Östör sétány, burkolatot kapott a Lővér utca, végre nincs sár, örülünk. És örülnek az autósok is, hogy gyorsan vághatnak keresztül a falun. Tábla, gyalogos, biciklis, kisgyerek nem számít. A problémák jelzése után szóba került fekvőrendőr telepítése.
b) Az önkormányzat előtti kerékpárút kereszteződés véleményem szerint roppant veszélyes. Egyrészt a posta felől a kanyarból jellemzően nagy sebességgel érkeznek ide a járművek, másrészt az épület előtti parkolóban álló autók a szociális otthon felől jövő járművek elől eltakarják az itt gyakran előforduló gyerekeket.
c) Az új utcákban az útszegélyre rakódott földben már több helyen megtelepedett a fű, ennek gyökere már láthatóan kikezdte a szegélykövek fugáit. Előbb-utóbb a gyökerek meg a fagy nagyobb kárt is fog tenni. Hasonlóan, a régi kerékpárút hidroglóbusz környéki részére is jellemző, hogy a feltöredezett aszfaltban már megtelepedett a növényzet.

Javaslat:
a) A tragédiák elkerülése érdekében valamilyen, a sebességkorlátozó tábláknál hatékonyabb, forgalomlassítás kell alkalmazni a Rajna utca – Lővér utca tengelyben. Ez lehet fekvőrendőr, de akár a Lővér utca egyirányúsítása is (a temető felől ne lehessen behajtani, ez az ott lakókat egyáltalán nem zavarná, 6-7 szgk „lakik” az utcában, rövid az utca, nem jelent nagy kerülőt), illetve ezek kombinációja.
b) Célszerű lenne az önkormányzat előtti kerékpárút átkelési szakaszon egy zebrát is kialakítani – vegyes gyalogos/kerékpáros útról van szó - és táblával korlátozni a közúti sebességet.
c) Az útszegélyek takarításával, a már megtelepült növényzet eltávolításával meg lehet előzni a komolyabb károkat.



Válasz:

PM: Nem alaptalanok a felvetések, intézkedés nem történt még fekvőrendőr ügyben, napirenden tartják, ez is elsősorban anyagi kérdés. Viszont, hogyha lesz, és nem tetszik a lakóknak, akkor viszont a kezdeményezők felé próbálják a véleményüket érvényesíteni Az önkormányzat előtti gyalogátkelőhely kérdését a közúttal kell megvitatni. A szegélyek rendbetartását elsősorban az érintett lakóingatlanok tulajdonosainak kéne megtenni, sok a feladat, nem jut mindenre elég munkaerő, érezzük magunkénak a közterületet és próbáljuk meg gondozni. Ahol nincs lakóház, ott az önkormányzat fogja a takarítást megoldani.



5. Intézmények

Kérdés:
Az interneten fellelhető alapítólevél[2] szerint a zsirai óvodába felvehető gyerekek száma 30 fő. A 2011-es költségvetés 3. sz. melléklete 38 gyermeket ír. Jelen időben hány gyermek van felvéve a zsirai óvodába, illetve az SNI szorzókkal hány főnek számíthatók?



Válasz:

32 fő, illetve 34.



6. Gazdasági kérdések


A 2011-es költségvetést átnézve látható, hogy az önkormányzatok, különösen a kötelezően ellátandó feladatok bősége mellett, idén sem dúskálhatnak az állam nyújtotta forrásokban. A fő számokat tekintve csak gratulálni tudok, hogy bár szoros, de mégis egyensúlyt mutató költségvetést tudtak tervezni. Egy, az értelmezést segítő kérdésem van ide vonatkozóan, illetve egy másik, kártérítés téma körében:

1.) A működési célú kiadások és bevételek között 13,8 MFt hiány mutatkozik. Nyilván ennek pótlására (valószínűsítem, hogy az önkormányzati folyamatosan teljesítendő kiadások és a nem folytonosan érkező állami hozzájárulás különbözete áthidalása céljából) van szükség a rövid lejáratú hitel felvételére. A működési célú bevételek közé sorolt 30 MFt-os hitel fennmaradó része (16,2 MFt) viszont a fennmaradási célú hiányt pótolja. Milyen kötelezettségeket finanszíroznak ebből a hitelrészből?


Válasz:

PM által adott tájékoztatásból kiderült, hogy az összeg a tervezett ezévi fejlesztésekhez kötődik, vállalkozói számlák kiegyenlítésére szolgáló keret.




2.) Az elmúlt évben történt járdaépítés során a kivitelező vállalkozó több helyen is megrongálta a belterületi kerékpárutat (szegélyletörések, süllyedések, a burkolat feltörése). Hogy hívják a kivitelező vállalkozót, van-e szerződésben meghatározott kártérítési felelőssége és tervezi-e az önkormányzat a helyreállítás kikényszerítését?




2011. március 23., szerda

Hód

Heincz Miklóstól kaptam a hírt, hogy ismét élnek hódok a Répcén. Óvatos állat lévén nehéz becserkészni, de a nyomait nem tudja elrejteni.













Hód helyett PET palack, ez is úszik...




2011. március 20., vasárnap

Értékmérték...

Elsős a gyerkőc: lelkes, kíváncsi, mindenre nyitott. Sokat olvas, mióta megismerte a betűket, azóta még tágasabb lett a világ. Hol a HVG-t böngészi át, hol a National Geographic-on ül, hol apja ponyvaregényéből betűz ki egy-egy oldalt. Mégsem elégedett, mert a társai nem elégedettek vele. Akkor telt be a pohár nálam, mikor azért sírt fél óra hosszat, mert  nem meri megírni a szorgalmi leckét, mert akkor ki fogják nevetni, hiszen senki más nem írja meg úgysem. Eddig „csak” az volt a többi 7-8 éves „baja” vele, hogy nem „feliratos”pólókat visel, hogy nincs „igazi” focis cipője, hogy az anyukája keni a szendvicsét és nem „pékes” árut visz tízóraira magával, hogy nincs (!) mobilja, nincs tévéje otthon és „csak” 20 perceket játszhat a számítógépen, de azt is csak néha. Ez mind „ciki”, mint az is, hogy ő az egyetlen az iskolában, akinek sisakot kell viselnie a bicajozáshoz.  Eddig minden külsőségről szóló társaitól jövő kritikát könnyedén meg tudtam beszélni vele, okos gyerek, megérti, hogy miért jobb az, ha anya „belekeni a szeretetet is a szendvicsébe”, hogy az én mobilomon is fölhívhatja a mamát és ha már játszott a számítógépen, akkor még jut idő arra is, hogy az esti mese előtt leüljünk társasozni. De hogy „titkoljuk el”, hogy megírta a szorgalmit vagy többet olvasott a „kelleténél”?! Sajnos, nem vagyok okos, nem találtam ki erre praktikát. De miért is kell???


Times

2011. március 15., kedd

Határmente, beszámoló

Meghatóan sokan jöttek ki a Határmente Egyesület országkerülő túrájának zsirai rajtjára, mely megtiszteltetés egyben engem is illetett, lévén, hogy bevállaltam a kezdő szakaszt. Készültem is rá rendesen, előtte nap kidepóztam a harkai részre némi folyadékot, ennivalót és a futóbotokat, este összeraktam a zsákot (1,5 l sós zöldtea, energia- és műzliszeletek, zselé, magnézium, cserezokni, pzs, telefon, kamera, pénz, igazolvány, összesen 3 kg). A határra menet közben a kocsiban a szokásos doppingzene pörget, bár deres a fű, de már ragyog a nap, jól indul. 

A tervezett etap Zsirától a fertő-tavi kikötőig tart, lehetőleg az országhatárt követve. A távot 80 km körülinek saccolom, ez sokat változhat az adottságoknak megfelelően. Legalább 12 órás menettel számolok. Gyors búcsúzkodás, mindjárt 8 óra, megkapom a GPS-t is, indulni kell.

A kópházi átkelőig viszonylag sima az utam, némi szedret, gizgazt kell csak kerülgetni, ilyenkor általában az osztrák oldalon húzódó szántóföldek felé húzódom, ezek szélén száraz a földút.














A harkai lapban már vizesebb részek is előjönnek, de a sár még elviselhető. A nyéki határszakaszon megkeresem a csomagom, tankolok és elindulok felfelé a Muck irányába. Ugyan komoly emelkedő van itt, mégis jobban esik a futás az erdőben, mint a poros, szeles szántások között. A régi rendszerút itt jó darabon néhány méteres távolságban kíséri a határvonalat, ezen megyek, ami egyébként a zölddel jelzett vasfüggöny túraútvonalnak is része. 















A volt mucki határőrs előtt visszatérek a határra, ami itt meredeken szalad le a völgybe, aztán persze fel. Ez a szakasz a cipőmet is megviseli, a levált talpbetétet leukoplaszttal próbálom gyógyítani. A Büdöskút nevű forrásnál érek megint rendes úthoz, ez a nevétől eltérően nem büdös, de legalább csak lassan csordogál.












A vízben mégiscsak volt valami, a Magasbércig változatos szívműködést tapasztalok, de az enyhe fibrillációt ütemes futással billentem helyre. A magasbérci kilátó a szokásos képet mutatja fentről, itt már három éve is magasabbak voltak a fák, mint e műtárgy, így a kilátást emlékezetből abszolválom. Innen küldök egy sms-t a biztatóknak, miszerint már csak egy maratonnyi távot kell még lenyomni, annak is jó részét már innen lefelé.












A következő célpont légvonalban ugyan közel van, de a határ ezt nem veszi figyelembe, mert nagyot kanyarít a lépesfalvi erdő felé. Aki nem tudná, itt ered (mindjárt három ágból is) az Ikva-patak, ami nélkül nem létezne a Festőköz. Vizem fogytán egyikből iszom is, egyik korábbi munkám okán tudva, hogy az Ikva csak lejjebb lesz olykor-olykor zamatos illatú. Ágfalva szélén elválik a zöld jelzés a határvonaltól. Előbbinek útját ismerem, az utóbbi több kihívást rejt, maradok hát. Nem kellett volna...


Kicsit odébb kerítések, bozótosok, dzsindzsák és murnyák állják utamat, visszafelé már nincs kedvem menni, okos helyett erős leszek. És mászok kerítést, meg kúszok bozótot és el is érem ismét a zöld túrautat. Kiszedem a tüskéket, majd az alkonyatban megcélzom Somfalvát. Ide már sötétben érek. Sajnos az osztrák temetőkben nem szokás a nyomóskút, itt sincs, pedig vizem alig. Nem baj, már ide látszik a soproni határátkelő fénye, ott van benzinkút, majd ott shoppingolok. Akkor még nem tudtam, hogy közelinek tűnő zöldpiros fényű egység valójában 12 km-re van (már megint kanyarog) és vizes szántásokon, vízfolyásokon keresztül 2,5 óra alatt érek csak oda. Miután sikeresen eláztatom magam a Sós-patakban, már szinte őszinte a vigyor az arcomon. Itt gondolok először arra, hogy mára abba kéne ezt hagyni. De azt már megtanultam, hogy addig nem adjuk fel, míg nem ültünk le egy kicsit, nem ettünk és nem ittunk, így a döntést a benzinkútig elhalasztom. A sokat tapasztalt kutasok némiképp sáros, kicsikét szakadt külsőm és eléggé megviselt fejem láttán meg se rezzennek. Sör, kávé, kóla (igen bevallom, de csak az extra cukor miatt) és egy üveg víz, ez majd a zsákba kell. Mert továbbmegyek. Igaz nem végig, ahhoz már kedvem sincs és az útvonalat rögzítő GPS is pityeg, hogy delejhiánya van. 


Végcélnak belövöm a Páneurópai Piknik helyét és az erdőn átnekiveselkedem az utolsó szakasznak. A benzinkút után itt kint hideg van, legalább van miért futni. Bár felfelé kell először, mégis jobban esik, mint a szántás. Menet közben megcsörgetem az értem jövőket, kicsit filmezek fejlámpával az emlékparkban, de nagyon fúj a szél, így nem várom meg az autót, eléjük indulok. 82 km-nél tartok és majdnem 14 óránál, innen még 10-12 km lett volna a tervezett végcél. Nem vagyok elégedetlen, megvár.




Utóirat:
Vasárnap családi elfoglaltságból Fertőrákoson voltam. Elvittem a bringát és megcsináltam az elmaradt szakaszt is.



1848


































A lényeg itt a második mondatban van...

2011. március 13., vasárnap

Részvételi költségvetés

"Az elmúlt két évtized során a világon egyre több önkormányzat vezette be a Részvételi Költségvetést mint döntéstámogató eszközt, amelynek lényege a helyi lakosság bevonása az önkormányzati költségvetési folyamatba. A nemzetközi példák sikere és népszerűsége alapján állítható, hogy a Részvételi Költségvetés jelentős előnyöket hozhat a magyarországi helyi önkormányzatok és politikai pártok számára."


Részletek:



2011. március 11., péntek

Határmente, közvetítés

Menet közben többször bejelentkezem sms-ben, ezeket a megjegyzések között olvashatjátok. 


A szombaton elmaradt Páneurópai piknik - Fertő-tó kikötő szakaszt vasárnap délután pótoltam.

Határmente, kezdődik...

Szombaton kezdődik a Határmente Egyesület országkerülő túrája. Reggel 8 órakor az 56-os emlékműtől indulok és előreláthatólag este 8 körül érek a fertőrákosi kikötőhöz.


Ezúton kívánok a szervezőknek (és persze magamnak is) sikeres teljesítést!

2011. március 8., kedd

Göcseji Galopp 2011

Göcseji Galopp túra és terepfutó verseny:


16 km-es túra:           Galambos Tímea, Róka Zsófia, Csordás Péter
55 km-es terepfutás:  Csordás Csaba



2011. március 5., szombat

Zsirai sport = foci...



Zsirai tömegsport= foci

Támogatás=foci

Mondanék egy- két más alternatívát, mely említésre méltó lenne talán a foci mellett, mégpedig azért, mert annyi pozitív példát tudunk állítani a fiatalság elé a közvetlen környezetünkből, hogy kár lenne említés nélkül hagyni a dolgot, sőt talán sokakról nem is tudjuk, ha elmegy mellettünk az utcán, hogy milyen nagy érdemeket tudhat magáénak egy sportágon belül.

Van Zsirának:

  • országos síbajnoka, - nemzetközi sikereket elért síbajnoka,
  • triatlonosa és vasembere,
  • van- nem is egy-”erős embere”, akik már több éve sikeresen szerepelnek az ország különböző részén és a csapatszellemet lehetne példaként említeni a többiek számára, ami kötelező egy ilyen verseny szervezésében és a részvételkor természetesen,
  • van egy sikereket halmozó lövész egyesület, mely szintén több éve működik a faluban.
  • Ha tömegsportról beszélünk, akkor itt az aikidó, ahol szintén több korosztály tud egyszerre sportolni,
  • tánccsoport, kettő is, kb.30 taggal. Ide járnak az óvodáskor előtt állóktól a felsősökig. Hastánccsoport: ide is kb. 10-15 fő a kisgyerektől a középkorú hölgyekig járnak.
  • Vannak tanár és diák természetjárók.


Biztos vagyok benne, hogy a listám hiányos, de még sajnos nem ismerek mindenkit és információt se kapunk sehonnan az ilyen sikerekről és sok esetben a lehetőségekről sem.

Ezek az emberek pedig nem azért csinálják, amit csinálnak, hogy itt elismerést kapjanak, de azért jó lenne, ha mentalitást váltanánk és végre a jót kezdenénk propagálni és ezeket a lehetőségeket  és sikereket már csak a jó példa kedvéért is többször említenénk a számítógépező és unatkozó ifjúságnak.

Azt gondolom, hogy nem kellene ezeken kívül sem nagyban gondolkodni, de egy kültéri ping-pong asztal és egy kisgyerekek által is használható játszótér - egy megfelelőbb helyen, mint a mostani - még hasznára válhatna a fiatalságnak.

Én gratulálok, és további sikereket kívánok az összes sportolónak még a focistáknak is!

Róka Rita

2011. március 4., péntek

Szemétügy, folytatás

Február végén a Határmente Egyesület szervezésében, a Környezeti Projekt Kft. támogatásával a kőszegi szeméttelepre vittük a régi Répce mederbe rakott építési hulladékot. A zsákok mellett találtunk néhány cetlit, rajtuk telefonszámokat, rendszámokat, ezeket átadtam a jegyzőnek. Ez ügyben sokat nem tehet, de a későbbi használatbavételi eljárások során az építkezési hulladékokról bekérheti az igazolásokat, melynek megelőző hatása azért feltételezhető.


























Elvittük volna a fülesi út mellé lerakott zsákot is, de azt gondos kezek már eltávolították. Nem vitték messzire, csak az undi szeméttelep utolsónak megmaradt gödrébe.



















Kedves elkövetőnk amúgy meg biztosan szeret kocsikázni, az eddig felsorolt helyek mellett a zsirai erdő szélére is sikerült eljutnia néhány zsák szemét erejéig...





S, ha már szemét, akkor nagykorúaknak némi továbbképzés itt.